Bemutatta a kárpátaljai magyar közösség sorsáról szóló kötetet a NEB

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) Hivatalában mutatták be ma a Küzdelem a megmaradásért – A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című könyvet. A kötet elsőként angol nyelven jelent meg 2022-ben, a mostani ennek magyar nyelvű változata.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke köszönetet mondott a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársainak a tudományos kötet létrehozásában végzett munkájukért. A kiadvány megmutatja, hogy a kárpátaljai magyarságnak van olyan elitje, amely a magyar és az európai közélet asztalára képes ilyen komoly szakmai munkákat letenni– mondta Földváryné Kiss Réka, majd hozzátette, hogy a kötet hiánypótló, hiszen a kárpátaljai magyarság XX–XXI. századi történetét mutatja be, és más kiadványoktól eltérően nemcsak 1944 és 1991 között vizsgálja a kárpátaljai magyarság életét, hanem bemutatja azt is, ami 1991 és 2022 között, Ukrajna független állammá válása után történt. […]

Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő a könyvbemutatón elmondta, hogy a kötet a magyar közönségnek is új forrás, amely hitelesen ábrázolja a kárpátaljai magyarság kevésbé ismert történetét. Végig kitartottunk és kitartunk, az elhurcolások és a jogfosztások ellenére is– fogalmazott a kárpátaljai származású képviselő, aki hangsúlyozta, hogy a könyvben felvázolt évtizedek igen sok nehézséggel jártak az Ukrajnában élő magyarságnak. A 2022-ben kitört orosz–ukrán háború kapcsán arra hívta föl a figyelmet, hogy a háború árnyékében is küzdenie kell a magyarságnak a kisebbségeket megillető jogokért, a megmaradásért. Hangsúlyozta, hogy a jogszűkítések ellenére a magyarok lojális kisebbsége Ukrajnának, mégis másodrangú állampolgárként kezelik őket.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a könyv lektora beszámolt arról: a kötet készítésekor még nem tudták, hogy háború lesz Ukrajnában, így igen sajátságos, háborútól háborúig tartó időszakot ölel fel a kiadvány. Elmondta, hogy az 1944-től megkezdődő évtizedek rendkívül nehezek voltak az ott élő magyarságnak, de a mából visszatekintve ezek voltak a „boldog békeidők”. […]

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a bemutatón hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség és annak értelmisége a magyar ügyekben nemzedékről nemzedékre veszi át stafétát. Kiemelte, hogy a most megjelent kötet is ennek a szakmai-politikai törekvések az egyik fontos állomása. Emlékeztetett arra, hogy nem ma kezdődött meg a kárpátaljai magyarság küzdelme. Mindig voltak, akik vállalták a magyarság melletti kiállást– mondta Németh Zsolt, majd hozzátette: Ma sincs más feladat előttünk. Emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban a málenkij robot, az elhurcolás, a kollektív bűnösség és a szovjetizáció jutott a kárpátaljai magyaroknak. 1944-től kezdve csak küzdelem volt az élet ezen a tájon. Ennek a küzdelemnek és helytállásnak a nyolc évtizedét mutatja be a kötet. Németh Zsolt a jelenkori események kapcsán kiemelte, hogy vissza kell térni a 2014-es állapotokhoz. A jelenlegi ukrán kisebbségvédelmi törvényekből ugyanis hiányzik az, ami korábban megvolt: a kulturális autonómia, a hivatalos nyelvhasználat, a kisebbségi jogintézmény, a nemzetiségi oktatás, a helységnevek nemzetiségi használata és a szabad szimbólumhasználat. Határozottan elítéljük az orosz katonai agressziót, ami Ukrajna ellen zajlik, de ha Ukrajna nem veszi ki a nyelvi önvédelem fegyverét az orosz elnök kezéből, akkor a legerősebb, mondhatni »nukleáris eszköz« nála marad– mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. Mikor akadályozzák a nyelv megjelenését az iskolai oktatásban, akkor nyelvcsere, nyelvi asszimiláció, szélsőséges esetben pedig nyelvhalál következhet be. A lingvicizmus a nyelvi diszkrimináció egyik típusa. Olyan ideológiák, cselekvési módok és struktúrák összefoglaló neve, amelyek a nyelvi alapon elkülönülő közösségek közötti egyenlőtlen hatalommegosztást és annak hosszú távú fenntartását segíti elő – foglalta össze Németh Zsolt.

Molnár D. Erzsébet, a kötet egyik szerzője pedig az emelte ki, hogy a könyvben térképen is nyomon lehet követni a kárpátaljai magyarok kálváriáját, hiszen a XX. század elejétől a régióban több államfordulat is végbement. Ezek közül a 1944-es hatalomváltás volt a legtragikusabb, mivel Kárpátalját ekkor egy olyan birodalom kebelezte be, ami totális alapon működött, egyéni és társadalmi jogfosztásra épült, továbbá népcsoportok fizikai megsemmisítésre is törekedett. Mindenhol a szovjet narratíva érvényesült, amelynek értelmében a kárpátaljai magyarokat megbélyegzett és másodrendű állampolgárokká minősítették.

A kötet egy másik szerzője, Váradi Natália beszámolt arról: 1953-ra Kárpátalján is teljesen kiépítették a szovjet rendszert. S noha Sztálin halála után amnesztiával sokan szabadultak, és érezhető volt némi enyhülés is, de az oroszosodási folyamat egyre erőteljesebbé vált a vidéken. Mindezek hatására megváltozott a régió arculata, elszlávosították a településneveket, az intézményneveket. A hatalom pedig mindent megtett annak érdekében, hogy beolvaszthassák a magyar kisebbséget.

A teljes cikk, itt olvasható: A középpontban: Kárpátalja (magyarnemzet.hu, 2024.01.19.)

A programot kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen a könyv megjelent szerzői - Darcsi Karolina, Molnár D. Erzsébet, Orosz Ildikó, Váradi Natália -, valamint Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese beszélgettek a kötet megszületésének körülményeiről Szilágyi Zsoltnak, az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platformja alelnökének moderálása mellett. A könyvbemutatón Ferenczi Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művésze Wass Albert , valamint Füzesi Magda verseket tolmácsolt kiváló szavalataiban.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága legújabb kiadványa, a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) címet viselő kötet az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (Platform of European Memory and Conscience) kiadásában 2022-ben, angol nyelven megjelent Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című munka magyar változata. Szerzői Molnár D. Erzsébet, Váradi Natália, Darcsi Karolina, Orosz Ildikó és Csernicskó István, lektora Brenzovics László.

A tanulmánykötet egy-egy tiszteletpéldányát kapták meg a huszonegyedik Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) résztvevői 2023. november 17-én. A könyvet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke mutatta be a jelenlévőknek. (További részletek ITT olvashatóak: A NEB kötetét kapták meg a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői

A január19-I könyvbemutató programja ITT olvasható!

Kapcsolódó tartalom:

• Kárpátalja vezekléstörténete egyetlen bűne miatt: amiért magyar maradt (pestisracok.hu, 2024.01.20.)

• MTI-hír / Nyelvi genocídium fenyegeti a kárpátaljai magyarokat (HírTV, 2024.01.19.)

• MTI-hír / Németh Zsolt: Ukrajnán múlik, hogy kiveszi-e a nyelvi önvédelem fegyverét Putyin kezéből (Hirado.hu, 2024.01.19.)