Megosztás 2016. February 24. Az alábbi pályaképek olyan személyekről készültek, akik az igazságügyi tárcánál dolgoztak az 1956-os forradalmat követő megtorlás időszakában. Közülük többen bírói vagy ügyészi pozíciókat töltöttek be minisztériumi pályafutásuk előtt, vagy éppen után, így személyükön, tevékenységükön keresztül az igazságügyi „gépezet” más területeiről is részleges képet kaphatunk. A kutatás évköre az 1956–1963 közötti időszak volt. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőzően 1955-ben módosult jelentősebb mértékben az Igazságügyminisztérium struktúrája: ekkor négy főosztályra, a titkárságra, a főkönyvelőségre és az ügyvédi osztályra tagozódott. Ezután még több kisebb változás és átszervezés történt. A minisztérium élén a korszakban Nezvál Ferenc állt (az ő életrajza nem itt, hanem a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjairól készített összeállításunkban található), őt követte két helyettese: a miniszter első helyettese, aki „civil” ügyekkel foglalkozott, illetve a miniszter katonai helyettese, aki általában a minisztérium Katonai Főosztályának is vezetője volt. Őket követte a többi főosztályvezető, külön kiemelve közülük a Felügyeleti Főosztály és a Törvényelőkészítő Főosztály vezetőit, de jelentős szerep hárult az Elnöki Főosztály és az abba beolvadó Személyzeti Főosztály vezetőjére is. A kutatás részben a már megjelent jogtörténeti szakirodalomra és a jogásztársadalom 1945 utáni történetének feltárásában elért eredményekre támaszkodik. Ezen adatok mellett adalékokat nyújtottak a különböző lexikonok, adattárak és a szakmailag ellenőrzött internetes adatbázisok. A pontos pályaképek felvázolásában elengedhetetlen volt az ágazat lapjának, az Igazságügyi Közlönynek a módszeres áttekintése is. A kutatás másik pillérét az alapkutatás jelenti, amely a pártállam által hátrahagyott iratanyag szisztematikus feldolgozásával zajlik. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) őrzött pártanyagokban – Magyar Dolgozók Pártja (MDP), Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) – és a pártok vezető testületeinek iratanyagában számos személyi döntés jól dokumentálva megtalálható. Ezeket egészítik ki vagy erősítik meg az Igazságügyminisztérium iratanyagából származó iratok. Az Igazságügyminisztérium felsőbb vezetése Ando Ferenc Böőr Péter Csendes Károly Dékány József Eörsi Gyula Gellért György Jáhner-Bakos Mihály Jászai Dezső Kovács Kálmán Nádas András Patkós Lajos Réczei László Rózsa János Sárközy Endre Schoch Ottó Szalay József Szilbereky Jenő Timár István