Az '56-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó Gyulán

Beol.hu, behir.hu, Gyula Televízió, gyulaihirlap.hu - 2019.06.16.

  • Megosztás
  • 2019. June 13.
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- Behir.hu fotója

Közös konferenciát tartott 2019. június 13-án a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a gyulai Mogyoróssy János könyvtárban. „Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatai" című szimpózium a két intézmény négy éven át tartó közös kutatásának eredményeképp jött létre. Négy éve kezdődött el az 1956-os perek feldolgozása, perkataszter, illetve adatbázisok készültek, majd második lépésként a perek konkrét elemzése következett. A megnyitón elhangzott: 1950–53 között Békés megyében 688 ítélet született koholt vádak alapján, öt személyt szovjet pufajkások kínoztak halálra. Ugyanebben az időszakban országos szinten 1 millió koncepciós per indult, ezek 400 ezer hamis ítéletet, és szinte ugyanennyi áldozatot eredményeztek.

Vidéken és Békés megyében is a rend forradalma zajlott

Az országban és Békésben is a forradalom békés, rendezett és humánus volt – fogalmazott köszöntő beszédében Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. Mint kiemelte, a megelőző évek kegyetlenségei miatt többen azt gondolták, hogy lincselések lesznek, de a városokban, községekben előkerültek okos, tájékozott, kiváló emberek, akik a párttitkárok, tanácselnökök helyére lépve biztosították a rendet, a lakosság pedig követte őket. Köszönetként az „igazgató elvtárs” a kádári bíróság előtt a Mádai ellen zajló per fő terhelő tanúja lett. Ritka kivételként Vésztőn és Sarkadon megvertek, felpofoztak rendőröket, ÁVH-sokat, Füzesgyarmaton pedig egy párttitkárt, aki korábban buzgón szervezte a beszolgáltatásokat, végig vertek a település fő utcáján. Akinek elszámolni valója volt vele, kiléphetett a házából, és adhatott neki egy pofont, de ennek is gyorsan véget vetettek. – Vidéken és Békés megyében is a rend forradalma zajlott, csekély kivétellel elmaradt a véres igazságtétel – ecsetelte a szakember. – A korábbi vezetőket sokszor meg is védték. Erdmann Gyula példaként említette, hogy Gyulán az állami gazdaságban Mádai János személyesen óvta meg az ottani kommunista igazgatót, az életét mentette meg. – A békés forradalom szöges ellentétben állt a nemzetáruló, aljas tömeggyilkossá süllyedő Kádár János és társai embertelen bosszújával. Az országban 400-500 embert végeztek ki, mintegy 500 embert agyonvertek, 22 ezer embert bebörtönöztek. Utóbbiak számára a börtön szinte megváltás volt, az előzetesben olyan kínzásokat kellett kiállniuk – mondta Erdmann Gyula. – Békés megyében öt embert halálra kínoztak a pufajkások, többeket félig agyonvertek, majd egy kocsihoz kötözve húzták őket végig az utcán. A megyében 688 ítélet született koholt vádak alapján. Az elítéltek közül 12-12 volt horthysta katonatiszt és korábbi csendőr. 176 munkást, 155 napszámos, földművest, 188 kisparasztot, 100 értelmiségit, 18 „kulákot” ítéltek el. A gyulai levéltár nyugalmazott igazgatója kiemelte: Békés megyében öt ember kínoztak halálra a pufajkások, köztük a teljesen vétlen forradalmi vezetőt, Horváth Lajost. Az viszont megesett, hogy a kiszemeltet félig agyonverték, majd hozzákötötték egy autóhoz, így, félholtan húzták végig a városon, községen. Emellett 688 ítélet született koholt vádak alapján. Tizenkettő volt horthysta katonatiszt, ugyanennyi egykori csendőr ellen. Százhetvenhat verdikt aktív munkást, 155 napszámost és földművest, 118 kisparasztot, 100 értelmiségit és mindössze 18 kulákot

Perek '56 adatbázis

Földváryné Kiss Réka „A megtorlás végrehajtóinak kutatása a Perek 56 adatbázis tanulsága alapján" címmel tartott nyitó előadást. 1956 a magyar szabadság egyik legemblematikusabb éve. A NEB elnöke hangsúlyozta, Magyarország egyedülálló abból a szempontból, hogy '56-ban a társadalom fegyveresen szembefordult az akkori legnagyobb katonai szuperhatalommal. Ennek óriási megtorlás lett a következménye, mely a konferencia fő témáját adta. Előadásában Tóth Ilona ügyéről is szót ejtett, akit hamisan vádoltak meg gyilkossággal. Ebben az esetben a vád képviselője, Molnár György személye lehetett érdekes, aki húszas évei elején, a politikai rendőrségi múlttal lett a vádhatóság tagja úgy, hogy Tóth Ilona tárgyalásának időszaka alatt vett részt egyéves jogi képzésen.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a levéltárakkal együttműködve egy olyan adatbázist hozott létre, amely a halálos ítélettel zárult peres anyagokat tartalmazza. Ez összesen közel 110 ezer oldalnyi iratanyagot jelent. Ezek nem csak az áldozatokra vonatkozó adatokat tartalmazzák, hanem a politikai nyomozók, vizsgálótisztek, bírók életrajzát is.

A röpcédulákat készítő Szekeres István perét is megidézték

Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója „A forradalom gyulai vezetőinek kiválasztódása, legitimációja, a fontos döntések születésének körülményei (1956. október 25-december 17.)” címmel tartott előadást. Ennek kapcsán részletesen ismertette Nádházi Jánosnak, a gyulai 56-os Forradalmi Bizottság elnökének szerepét, személyiségét, amivel társaival közösen kulcsszerepet töltött be abban, hogy az események nem radikalizálódtak.

Megyei szempontból az egyik legérdekesebb témát Sáfár Gyula, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese „Az ellenállás vége. A békéscsabai Szekeres István pere” címmel osztotta meg a jelenlévőkkel. Szekeres István 1956 végétől, 1957 elejétől körülbelül egy éven át terjesztett röpcédulákat, kis ragasztószalagokra írta a forradalom jelszavait, amelyeket esőcsatornákra, postaládákra ragasztott ki. Bár széles körű nyomozás folyt, mégis viszonylag későn fogták el, ha ez korábban történik, nagy baja is lehetett volna. Vélhetően így volt szerencséje, mert a bíróság egy év börtönre ítélte, amit három évre felfüggesztettek.

Szekeres 1956-ban, 16 évesen nemzetőr lett, majd egyike volt azoknak, aki feltartott kézzel a szovjet tankok elé állt, hogy megadja magát. 1958-ban a megyeszékhelyen volt a zárt tárgyalása, ahová a gyulai börtönből, kezét és lábát összeláncolva vitték át. A csütörtöki konferenciának Szekeres István is a résztvevője volt.

A konferencián több neves kutató szólalt fel az 1956-os forradalmat követő megtorlások témakörében. Köztük Kis József (Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Levéltár), Tánczos-Szabó Ágota (Bács-Kiskun Megyei Levéltár), Galambos István (NEB) és Mikó Zsuzsanna (MNL). Az eseményen a NEB Hivatalának tudományos kutatója, Galambos István az 1956-os várpalotai pereket érintő kutatási eredményeit ismertetette. A Békés megyei archívumot Sáfár Gyula igazgatóhelyettes képviselte, aki a békéscsabai Szekeres István perét vázolta fel, míg a levéltár igazgatója, Erdész Ádám A forradalom gyulai vezetőinek kiválasztódása, legitimációja, a fontos döntések születésének körülményei (1956. október 25. – december 17.) címmel értekezett az ülésszakon.

A jövőben az ország minden területén, a helyi levéltárak bevonásával szeretnének hasonló témájú konferenciákat szervezni.

Kapcsolódó tartalom:


Képek

Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- Beol.hu fotója (1.)
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- Gyula Televízió fotója (1.) fotója (1.)
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- Gyula Televízió fotója (2.)
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- Gyula Televízió fotója (3.)
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- NEB-fotó (1.)
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- NEB-fotó (2.)
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- NEB-fotó (3.)
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- NEB-fotó (4.)
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML
Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatairól volt szó a gyulai konferencián- FOTÓ: MNL BéML

Címkék

konferencia hazai kapcsolatok Földváryné Kiss Réka Galambos István 1956 áldozatok