A proletárdiktatúra magyarországi ideológiateremtése

A kiadvány változatos témafókuszú írásokat közöl, melyek valójában a sokágú hatalmi befolyást tematizálják a szocializmus időszakában. A kötet szerkesztője – Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese, kulturális munkacsoportjának vezetője – az előszóban kontextualizál, melynek során szemlélteti, hogy ugyan látszólag egészen különbözőek az egyes olvasmányok, – van szó történelemszemléletről, sőt a sportirányítás átalakulásáról is – azok mégis összekapcsolódnak egymással: „Valójában ezek ugyanannak a sokágú hatalmi befolyásolásnak a részei voltak, s a magyar társadalom egy-egy szeletének ellenőrzésére, irányítására szolgáltak.” (9. oldal)

Kovács Dávid A kommunista hagyománypolitika kezdetei Magyarországon, Ideológia és hagyományértelmezés viszonya a KMP politikájában (1936–1939) című tanulmánya többek közt foglalkozik alapfogalmakkal, összefüggésekkel, s a Komintern néppolitikájával is. Írásának tárgyát Révai József és Lukács György 1936 és 1939 közötti íródott történeti, irodalomtörténeti munkái képzik. Lezárásként a kommunista hagyománypolitika és a nemzeti eszme alcímmel Kovács megállapítja, hogy a kommunista hagyománypolitikai, s általánosan a kommunista ideológia és a nemzeti eszme viszonyának meghatározására kellő fogódzó áll rendelkezésre. (11–93. oldal)

Rigó Balázs Egészpályás letámadás, Kommunista hatalomátvétel a magyar sportban (1945–1948) című írása foglakozik a sportirányítás átalakulásával. Taglalja, hogy a második világháború után hazánkban is elkezdődött a kommunisták harca a többi politikai erő legyőzéséért és a társadalom teljes alávetésért, melynek kardinális szeletét képezte a sportélet feletti ellenőrzés megszerzése. Külön foglalkozik az újrakezdéssel és a pozícióharccal, valamint a Nemzeti Sport Bizottság 1945-ös tevékenységével, de részletesen fejtegeti az Országos Sporthivatal létrehozását, szerkezetét. Rigó a tanulmány mellékleteként értékes, érdekes fotóanyagot közöl, továbbá az OSH vezetőinek életrajzi adatait foglalja össze. (101–219. oldal)

A rákosi-korszak leglátványosabb sport produktuma: a Népstadion. Forrás: A szovjet típusú államszocialista sportmodell alternatívái (1944–1956) (OSZK)

Mirák Katalin Kezdetben… Agitációs és propagandamunka a Kádár-korszak első hónapjaiban (1956. november–1957. június) című tanulmánya a harmadik a sorban, mely a címben említett időszakban vizsgálja az agitációs és propagandamunkát. Két vezető szervezetet emel ki: az Agitációs és Propaganda Osztályt és a Propaganda Bizottságot. (223–304. oldal)

Zsebők Csaba „Helytartóságok” a felsőoktatásban, Jelentések és határozatok az egyetemi és főiskolai marxizmus-leninizmus-oktatásról (1951–1988) címmel ír, s a kommunista hatalom direkt ideológiai oktatását részletezi, melynek kereteit az 1949/50-es tanévre teremtették meg:

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1950 szeptemberében létrejött a Központi Marxizmus–leninizmus Tanszék, ahonnan kezdetben az ország összes felsőoktatási intézményében folyó marxista oktatást irányították.” (309. oldal) – kezdi részletes és izgalmas elemzését Zsebők, melyet végig visz a marxizmus-leninizmus tárgyak 1990-es megszűnéséig. (309–334. oldal)

A másik fontos egyetemi szervezet az ELTE-n: a Lenin Intézet. Résztvevők a Lenin Intézet fennállásának ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Budapest, 1955. július 2. Fotó: Munk Tamás. Forrás: ELTE

Forgács István Kádár népe a valóságban, Betekintés a cigányok mindennapi életébe a szocializmusban című írása az utolsó tanulmány a vaskos és érdekfeszítő kötetben, melynek fő tézise alapján a cigányságot „a kommunizmus egyfajta kényszerpályára és kényszeridentitás elsajátítására vezette sokukat, tulajdonképpen ők lettek Kádár valódi népe.” (393. oldal.)

A magyarországi cigányság története témájú alfejezet után empirikus kutatás révén interjúk mélyítik el Forgács sorait: az adatközlők mesélnek a Kádár-korszakbeli élményeikről, valamint a cigány kultúrához és identitáshoz való viszonyukról. Forgács jelzi, hogy a gondolatkísérletével nem akarta új alapokra helyezni a magyar cigány közösségekkel kapcsolatos történelmi, társadalmi és gazdasági kutatások uralkodó narratíváját. (389–456. oldal)

Látható tehát, hogy valamennyi tanulmány kapcsolódik a széleskörű hatalmi befolyás mechanizmusainak, momentumainak bemutatásához, feltárásához, viszonylag eltérő témákon keresztül. A Nemzeti Emlékezet Bizottság kulturális munkacsoportja egy terjedelmes kiadványt adott ki, a kutatók alaposan és változatosan vizsgáltak egy közös tőről fakadó témát, melyet olvasásra ajánlunk.

Forrás:

• A proletárdiktatúra magyarországi ideológiateremtése – Ujkor.hu (2020.06.03.)

A kötet ismertetője:

• „Tudják már a kisgyerekek is.” Tanulmányok a proletár­diktatúra ideológiai és kulturális alapjainak megteremtéséről

Kapcsolódó tartalom:

• A proletárdiktatúra magyarországi ideológiateremtése - kiadvanyok.neb.hu