A NEB szerint Biszku felelőssége megkérdőjelezhetetlen az 1956-ot követő megtorlásokban

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága közleménye hangsúlyozza: Biszku Béla az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után újjászerveződő diktatórikus pártállami rendszer kulcsszereplője volt. A hatalomba visszahelyezett kommunista párt legfőbb politikai vezető testületének megalakulásától tagja, szavazati joggal vett részt a döntést hozó testület ülésein. 1957 nyaráig az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága, majd a Politikai Bizottság határozta meg a példátlan méretű megtorlás elveit és irányait, miközben konkrét ügyekben – így a Nagy Imre miniszterelnökkel és társaival szemben lefolytatott törvénysértő eljárásban – is állást foglalt. Biszku személyesen egyeztette Moszkvában a vádiratot. 1957-től 1961-ig belügyminiszterként is jelenős formális és informális hatalommal rendelkezett, ennek révén, valamint a Koordinációs Bizottság tagjaként hatással bírt a forradalmat követő megtorlás lefolyására. Ez a befolyás a forradalmárokkal szembeni aktív fellépésen túl kiterjedt a büntetőeljárások befolyásolására is. A diktatúra bukása utáni szabad Magyarország nagy adóssága, hogy a történeti tapasztalatokhoz nem igazította hozzá maradéktalanul a jogrendszert, és csak részlegesen gondoskodott az igazságtételről. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014-től kezdődően hozzálátott ezen adósság törlesztéséhez: a rendelkezésre álló történeti adatok rendszerezéséhez, valamint a jogszabályi környezet hiányosságainak feltárásához és jogalkotási javaslatok kidolgozásához.