A NEB munkatársa az MTA BTK Zenetudományi Intézetében tartott előadást

2015. szeptember 18.

  • Megosztás
  • 2015. September 17.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) Zenetudományi Intézetének kétnapos, 2015. szeptember 17-18-ai könnyűzenei konferenciáján tartott előadást Csatári Bence, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) tudományos kutatója. A Támogatott – ajánlott – hivatalos – A populáris zene és a kulturális politika viszonya Magyarországon című rendezvényen a történész a Magyar Rádió könnyűzenei politikájának egyes részleteit ismertette a Kádár-rendszer időszakában. Csatári Bence legújabb kutatásainak eredményeit a Nemzeti Emlékezet Bizottsága hamarosan önálló kötet formájában is megjelenteti Jampecek a Pagodában? – A Magyar Rádió könnyűzenei politikája a Kádár-rendszerben címmel.

A kutató előadásában elhangzott: a párt- és állami vezetés különböző szintjein szép számmal foglalkoztak a Magyar Rádió könnyűzenei tevékenységével. Ezek között akadt adminisztratív intézkedés, a mindennapi könnyűzenei élettel foglalkozó napi bürokratikus aprómunka, a zenészek koordinálása vagy éppen beszámoló a pártvezetésnek, illetve a napi hírekhez kapcsoló könnyűzenei vonatkozású állásfoglalás. A rádió pártállami irányításával kapcsolatban egyebek mellett megjegyezte: az MSZMP Központi Bizottsága (KB) Tudományos és Kulturális Osztályának 1958. december 3-ai jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy a dalszövegek megszűrésére helyezték a legnagyobb hangsúlyt annak érdekében, hogy ezek ne gátolják a szocializmus építését. Ennek az elvárásnak a rádió meg is akart felelni: 1960. július 15-én a KB Agitációs és Propaganda Osztályának már arról számoltak be, hogy az 1945 előtti tánczenei repertoárban jelentős selejtezést hajtottak végre, mondván, hogy ezt már jóval korábban meg kellett volna tenni. A történész megjegyezte: a Szabad Európa Rádió tevékenységét is éppen azért kísérték élénk figyelemmel, hogy megakadályozzák a szerintük reális veszélyként élő Horthy-korszak iránti nosztalgiaébresztést. Az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya kétszer is állást foglalt a hatvanas években ezzel kapcsolatban, mert attól tartottak, hogy a legapolitikusabb magyarországi embereket megcélozva sikeresen alkalmazzák a „fellazítás” taktikáját.

A konferencián Jávorszky Béla Szilárd előadásában Kiss Imre rádiós szerkesztő és a Magyar Rádió hetvenes-nyolcvanas évek jazzéletére gyakorolt ambivalens hatásáról beszélt, kiemelve, hogy ez a rádiós középvezető úgy lett a jazz felelős szerkesztője, hogy nem értett hozzá, sőt még nem is kedvelte, csupán pártfeladatot látott a jazz adásba szerkesztésében. Ugyanakkor neki volt köszönhető, hogy a Magyar Rádióban pezsgő jazzélet zajlott, illetve vidéken rendszeresen rendeztek jazzfesztiválokat. Ignácz Ádám, a rendezvény főszervezője A szórakoztató zene szovjet követei Magyarországon a klasszikus sztálinizmus időszakában címmel ismertette a korszak idevonatkozó legérdekesebb történéseit, többek között azt, hogy a szovjet kulturális delegációkat Magyarországon többször vezették muzsikusok, a „szovjet kultúra” terjesztésére pedig rendszeresen használták fel a különböző népi együtteseket. Varga Luca az 1972/1973-as pártállami musicalpályázatról, Jákfalvi Magdolna a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical bemutatásának körülményeiről, illetve a darab utóéletéről, Ring Orsolya pedig a Rock Színház nyolcvanas évekbeli működéséről szólt.

A kétnapos konferencia végén bemutatták a Műfajok – stílusok - szubkultúrák – Tanulmányok a magyar populáris zenéről című kötetet, amelyben az MTA BTK Zenetudományi Intézetének tavalyi konferenciaanyaga, mások mellett Csatári Bence, Ignácz Ádám, Ring Orsolya, Tóth Eszter Zsófia, Barna Emília, K. Horváth Zsolt és Hajnóczy Csaba tanulmánya olvasható Ignácz Ádám szerkesztésében.


Címkék

Csatári Bence konferencia