Kronikaonline.ro - 2023.11.28. Megosztás 2023. November 28. Az erdélyi történelmi egyházak és a vallásgyakorlás hatvanas évekbeli üldözését feltérképező, tudományos és pedagógiai programot mutatták be Kolozsváron 2023. november 27-én, hétfőn este. A ferences rendház refektóriumában 16 pannóból álló kiállítás is nyílt Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) címmel. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által közösen szervezett program ismertetésén elhangzott, a történelem „emberi arcát” igyekszik reflektorfénybe hozni a program, amely naplókon, fotókon keresztül igyekszik bemutatni, emlékeztetni arra, miként lehetetlenítette el a lelkiismereti jogot a kommunista diktatúra. A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás a kolozsvári ferences rendházban hétfőn este. A rendezvény keretében ismertették azt a hosszú távú tudományos és pedagógiai programot, amely az erdélyi történelmi egyházak üldözésének vonatkozásait mutatja majd be mindenik felekezet történelmére kiterjedően. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által közösen szervezett programot és a 16 pannóból álló tárlatot a kolozsvári ferences rendház patinás, több mint fél évezredes, felújított refektóriumában ismerhette meg a közönség. Az egyházüldözésre való emlékezésről és emlékeztetésről, a kommunizmus ideje alatt történt vallásellenességről, valamint a közösségek fennmaradásáról Urbán János Erik OFM ferences tartományfőnök, érseki helynök, Grezsa Csaba főkonzul, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Nagy Mihály Zoltán főlevéltáros, az erdélyi programrész irányítója beszélt. Urbán János Erik OFM ferences tartományfőnök kiemelte, a ferences rendbe való belépésekor számtalan olyan, néhai rendtársának élettörténetéről hallott, akik a hatvanas években a kommunista államhatalom meghurcoltatásainak, üldözésének, bebörtönzések áldozataivá váltak, lelki és testi szenvedéseket kellett kiállniuk. „Ne felejtsünk el szembenézni a múlt személyes és kollektív traumáival, fel kell mutatni a múltat, hogy az utókor ne a gonosz, hanem Isten országát építse. Legyünk a béke hírnökei, Assisi Szent Ferenc jelmondatával szólva: Pax et bonum, azaz béke és jóság” – fogalmazott Urbán Erik. Grezsa Csaba főkonzul kiemelte, manapság a történelemmel kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben. Idézte Kun Miklós történészt, aki szerint a különböző korosztályok másként szoktak tekinteni egye-egy történelmi korszakra, és sokszor egyfajta álságos nosztalgia övezi a kommunizmus időszakát, ezt a fajta viszonyulást pedig jó lenne elfelejteni. „Hiszen csak 1965 és 1967 között mintegy 30 egyházellenes ügyet kreált az államhatalom Magyarországon, ezek az ügyek több mint 200 embert érintettek. Kádár korszakában a cél az volt, hogy a hatalom elvegye, megnyerje magának lelkeket. Emlékezni kell erre a korszakra, nevükön kell nevezni a bűnösöket, hogy többé ne történhessenek hasonló szörnyűségek” – fogalmazott a főkonzul. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke ismertette az Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) című kiállítást. Rámutatott, a másfél éve a Pápai Református Kollégiumban, majd számos magyarországi egyetemen és középiskolában már bemutatott, most Erdélybe hozott kiállítás létrejötte is a kommunista diktatúra elnyomó gépezete fölötti győzelmet jelenti. Azt is kifejtette, hogy a tíz éve létrejött, általa vezetett Nemzeti Emlékezet Bizottságának célja, hogy a kommunista diktatúra működésének mechanizmusát tárják fel Magyarország és az egész Kárpát-medence vonatkozásában. „Ez a kiállítás nem annyira a nyílt egyházellenességről, Mindszenty peréről vagy Gulyás Lajos református lelkész kivégzéséről, nem az erőszakos üldözésekről szól, hanem inkább arról az alattomos, de ugyanolyan hatékony bomlasztásról, amit a kádári rendszer a társadalom minden sejtjéig lenyúlóan végzett a keresztény értékrend ellen” – emelte ki a történész. Mint részletezte, ez a fajta bomlasztás az élet minden színterét érintette, az úttörőket, a nőszövetségeket, a tudományos életet, a gyerekeket egyházellenes propagandával bombázták, akár diafilmeken keresztül, de még a Ludas Matyi vicclap karikatúrái közül sem hiányzott az egyházellenes hang. „A Mikulásból Télapó lett, szekularizálták az ünnepeket, világnézeti indoktrináció zajlott a politikai rendőrség eszközeinek bevetésével. És nem kímélték sem a katolikus, sem a protestáns felekezeteket” – mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Mint rámutatott, ezek a módszerek nem voltak nyíltan erőszakosak, de a céljuk változatlan volt: atomizálni a társadalmat, megszakítani a kapcsolati hálókat. „A tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit, valamint azt, hogy a vallásos közösségek miként próbálták mégis kreatív módszerekkel életben maradni abban a korszakban, amikor a vallásgyakorlás miatt kockázatot vállaltak. Ezért a mindennapi hősiességért főhajtással tartozunk” – mondta a történész. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a kiállításon az úgynevezett oral history – azaz levelezések, naplók, fotók nyomán kibomló történelem – is hangsúlyosan előtérbe kerül, ezért arra kérnek mindenkit, aki segíthet, hogy ha létezik az erdélyi családi hagyatékokban kapcsolódó anyag, azokkal keressék fel a Nemzeti Emlékezet Bizottságot, hogy ezeket az anyagokat is illeszthessék be a program készülő erdélyi részébe. A kezdeményezés erdélyi része is összefogás eredménye: az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a Gyulafehérvári Érsekség, az Erdélyi Református Egyházkerület, a Magyar Unitárius Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház is részt vesz az anyaggyűjtésben és a kutatásban. A programot a tervek szerint más erdélyi helyszínekre is elviszik, román nyelvű összefoglalót is készítettek róla, hogy kétnyelvű közösségekkel is megismertethessék. A kiállítás tablóinak digitális változata elérhető a Nemzeti Emlékezet Bizottsága digitális tudástárában: https://neb.hu/hu/a-kuzdelem-a-lelkekert-programsorozat-tabloi. A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros elmondta, bár fontos a téma kutatásának tudományos része, az emlékezetpolitikai vonatkozása is. Mint kiemelte, lényeges feltérképezni, mi történt a kommunizmus ideje alatt nemcsak az erdélyi történelmi felekezetekkel, templomokkal, de az iskolarendszerrel, szociális rendszerrel abban a korban, amikor az egyházüldözés technicizálódott: az államhatalom az egyházon keresztül akart propagandát folytatni. „És fontos emlékezni a belső egyházi normára, amelynek köszönhetően bár a templomajtók mögé szorítva, de megpróbáltak túlélni a vallásos közösségek. Az erdélyi kutatás arra is vonatkozik, hogy a pártállam mely intézményei gyakoroltak hatalmat az egyházak és a vallásgyakorlók fölött. Például a Szekuritáté mint állambiztonsági szerv nemcsak beazonosítja, de meg is teremti ellenségeit: aki misézik, vagy részt vesz egy konfirmáláson, az letartóztatható, el lehet bocsájtani munkahelyéről. Mintegy kriminalizálódik a vallásgyakorlás” – fogalmazott a történész. Hozzátette, ennek a programnak a keretében azt is feltérképezik, hogy Erdélyben milyen lehetett abban az időben a vallásgyakorlás, vagyis az „alulnézet” is fontos, a naplókból, visszaemlékezésekből kibomló történelem, hogyan élték meg hitüket az emberek. „Magam is tanítok, és azt tapasztalom, hogy a mai fiatalok szívesen emlegetik az emberi jogokat, a szólásszabadságot, viszont a lelkiismereti jogot és vallásszabadságot már ritkábban. Ezért is fontos ez a projekt, hogy felhívjuk a figyelmet a lelkiismereti jog fontosságára. Kibővítjük erdélyi vonatkozásokkal a tárlatot, mindenik erdélyi felekezet segít ebben. A történelem emberi arcán keresztül lehet megismertetni a fiatalokkal a korszakot, és ne csak tudományos könyvek szülessenek – bár azok is fontosak –, lehessen képanyagot, naplókat feltérképezve emlékezni a kommunizmusra, segíteni a közösségi traumafeldolgozást” – mondta Nagy Mihály Zoltán. Forrás: Segíteni a közösségi trauma feldolgozását: a magyarországi és erdélyi egyházüldözésre emlékeztek Kolozsváron (2023.11.28.) Fotók: Erdélyi Ferences Rendtartomány Hasonló tartalommal: Küzdelem a lelkekért – A közösségi traumáink feldolgozásra várnak (Maszol.ro) Küzdelem a lelkekért. Kiállítás a kommunista egyházüldözésről / Urbán Erik OFM bevezetője (Romkat.ro) Kapcsolódó tartalom: A Küzdelem a lelkekért megemlékezéssorozatról A kiállítás tablói Képek Címkék egyházüldözés Küzdelem a lelkekért programsorozat Földváryné Kiss Réka kiállítás