Megosztás 2015. September 14. A lengyel példa Büntetőeljárás folytatása az elkövető halála esetén a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete hatáskörébe eső ügyekben A vonatkozó eljárási szabályokról a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának Jogi és Nemzetközi Főosztálya hivatalos írásbeli tájékoztatást kapott a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetén (IPN) belül működő Lengyel Nép Elleni Bűncselekmények Üldözését Folytató Bizottságtól (Główna Komisja Ścigania Zbrodni przeciwko Narodowi Polskiemu). Lengyelül beszélő olvasóink kedvéért az összefoglalót magyarul és eredeti nyelven is közzétesszük. A totalitárius diktatúrák által elkövetett bűncselekmények vizsgálatának lehetőségét a lengyel jogrendszer kiterjesztően értelmezi. A büntetőeljárásról szóló lengyel törvény valóban kimondja, hogy ha az elkövető elhunyt, büntetőeljárás nem indul, illetve megszüntetendő (Lengyel Büntetőeljárási törvény (Be.) 17. § (1) bekezdés 5. pont). Csakhogy a Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló 1998. december 18-án elfogadott törvény (IPN-törvény), melynek hiteles angol szövege az alábbi linken olvasható: http://ipn.gov.pl/en/about-the-institute/documents/institute-documents/the-act-on-the-institute-of-national-remembrance a büntetőeljárási igazgatóság feladatait eltérően szabályozza: Az IPN-törvény 45. § (4) bekezdése szerint „A büntetőeljárásról szóló törvény 17. cikk (1) bekezdés 5. pontjában említett körülmény nem akadályozhatja a (3) bekezdésben megnevezett cél megvalósítását. (1) E cél elérése után az eljárást megszüntetik.” Az IPN-tövény 45. § (3) bekezdéses szerint pedig„Az 1. §-ban megnevezett bűntettek (2) tárgyában megindított nyomozati eljárásnak az is célja, hogy mindenre kiterjedően kivizsgálja a bűntett elkövetésének körülményeit, különös tekintettel a sértettek személyének felderítésére.” A fenti rendelkezések alapján az IPN büntetőeljárási igazgatósága hatáskörébe eső ügyekben a büntetőeljárás az elkövető halála esetén az alábbiak szerint zajlik: A lengyel nemzet ellen elkövetett bűntettek feltárására felállított bizottság ügyésze minden hatáskörébe eső ügyben mindaddig folytatja a büntetőeljárást – még az elkövető halála után is –, amíg az adott ügy teljes bizonyítási anyagát össze nem gyűjti, majd ezt követően az eljárást megszünteti. Ha az elkövető a vádemelés után meghal, a bíróság végzést hoz a büntetőeljárás megszüntetéséről az elkövető halála okán. Abban az esetben, ha az elkövető az elítélő ítélet meghozása után, a büntetés-végrehajtás szakaszában hal meg, a bíróság végzést hoz a büntetőeljárás megszüntetéséről. Ez az eljárási metódus lényegében a Nemzeti Emlékezet Bizottságának honlapján a Publikációk menü Jogalkotási koncepciók pontjában közzétett A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról szóló javaslat "A" verziójának felel meg, amely szerint a gyanúsításig kellene folytatni az eljárást. Megalakulásától 2015. július 20-ig bezárólag a Lengyel Nép Elleni Bűncselekmények Üldözését Folytató Bizottság – a bizonyítékok összegyűjtését követően – összesen 2120 vizsgálatot zárt le (3) az elkövető halálára tekintettel. A lengyel kollégák fentieket az alábbiak szerint foglalták össze: „O ile przepis polskiego kodeksu postępowania karnego mówi, że nie wszczyna się postępowania karnego, a wszczęte umarza, jeżeli oskarżony zmarł (art. 17. §1 pkt. 5 kpk – patrz niżej), w przypadku pionu śledczego IPN postępowanie odmiennie reguluje przepis art. 45 pkt 4 ustawy o IPN, który mówi, ze w „Okoliczność o której mowa w art. 17 § 1 pkt. (4) 5 Kodeksu postępowania karnego, nie może stanowić przeszkody do realizacji celu o którym mowa w ust. 3 (art. 45 ust. 3 mówi:„ Celem śledztwa w sprawach o zbrodnie, o których mowa w art. 1, jest również wszechstronne wyjaśnienie okoliczności sprawy, a w szczególności ustalenie osób pokrzywdzonych”) Po zrealizowaniu tego celu postepowanie umarza się.” W rezultacie powyższych rozwiązań ustawowych Prokurator KŚZpNP prowadzi śledztwa w każdej sprawie, która należy do jego właściwości, nawet jeśli ustalony sprawca zbrodni nie żyje, aż do zebrania całokształtu materiału dowodowego w danej sprawie, a następnie postępowanie umarza. Jeśli sprawca zbrodni umiera już po skierowaniu aktu oskarżenia, wtedy sąd wydaje postanowienie o umorzeniu postępowania karnego z powodu śmierci sprawcy. W sytuacji, gdy sprawca zbrodni umiera już po wydaniu wyroku skazującego na etapie postepowania egzekucyjnego – również sąd wydaje postanowienie o umorzeniu tego postępowania. Od początku działania Komisji Ścigania Zbrodni przeciwko Narodowi Polskiemu – IPN, po zebraniu pełnego materiału dowodowego, do dnia 20 lipca 2015 roku, umorzono łącznie 2120 śledztw z powodu śmierci sprawcy. Budapest, 2015. július 28. Készítette: dr. Katona Gábor (1) Be. 17. § (1) bekezdés: Büntetőeljárás nem indul, illetve megszüntetendő, ha: nem követtek el bűncselekményt vagy nincsen a bűncselekmény elkövetésének gyanúját megalapozó elegendő bizonyíték, a cselekmény nem viseli tiltott cselekmény jegyeit, vagy a törvény úgy rendelkezik, hogy az elkövető nem követett el bűncselekményt, a cselekmény társadalomra veszélyessége csekély, a törvény kimondja, hogy az elkövető nem büntethető, az elkövető elhunyt, a cselekmény büntethetősége elévült, ugyanebben az ügyben ugyanez ellen az elkövető ellen már büntetőeljárás folyik, vagy már jogerősen lezárult, az elkövető nem tartozik a lengyel büntetőbíróságok joghatósága alá, a vádemelésre jogosult nem emel vádat, a jogosult nem adott ki kötelező engedélyt a bűnfeltárásra, kivéve, ha a törvény másképp rendeli, a bűnfeltárást akadályozó egyéb körülmény fennállása esetén. (2) 1. § (1) bekezdés a) pont hatálya alá tartozó bűncselekmények: - Náci bűncselekmények, - Kommunista bűncselekmények, - Egyéb, béke elleni, emberiesség elleni, vagy háborús bűncselekmények, amelyeket lengyel nemzetiségű személyek, vagy más nemzetiségű lengyel állampolgárok sérelmére követtek el 1939. szeptember 1. és 1990. július 31. között. (3) A Lengyel Nép Elleni Bűncselekmények Üldözését Folytató Bizottság 2015 júliusáig összességében mintegy 14000 ügyben járt el. (4) Art. 17. § 1. Nie wszczyna się postępowania, a wszczęte umarza, gdy: czynu nie popełniono albo brak jest danych dostatecznie uzasadniających podejrzenie jego popełnienia, czyn nie zawiera znamion czynu zabronionego albo ustawa stanowi, że sprawca nie popełnia przestępstwa, społeczna szkodliwość czynu jest znikoma, ustawa stanowi, że sprawca nie podlega karze, oskarżony zmarł, nastąpiło przedawnienie karalności, postępowanie karne co do tego samego czynu tej samej osoby zostało prawomocnie zakończone albo wcześniej wszczęte toczy się, sprawca nie podlega orzecznictwu polskich sądów karnych, brak skargi uprawnionego oskarżyciela, brak wymaganego zezwolenia na ściganie lub wniosku o ściganie pochodzącego od osoby uprawnionej, chyba że ustawa stanowi inaczej, zachodzi inna okoliczność wyłączająca ściganie. Mellékletek A Lengyel példa - Büntetőeljárás folytatása az elkövető halála esetén a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete hatáskörébe eső ügyekben
