A konferencia előadói a kommunista pártok történetének 1948-től 1956-ig tartó időszakát vizsgálták

A Revolution Accomplished. Communists in Power elnevezésű nemzetközi konferenciasorozat Power Seized. East Central Europe Ruled by Communist Parties (1948–1956) című második konferenciájának 2019. október 3–án és 4-én Budapesten adott otthont szervezőként a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). A rangos rendezvénysorozat első eseményét 2018. december 6–8. között Varsóban tartották meg, házigazdája a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) volt. A tavalyi Communist Parties on the Road to Full Power (After World War II) című konferencia középpontjában a II. világháborút követően szovjet hatalmi övezetbe került közép-európai országok kommunista pártjainak 1945 és 1948 közötti története állt. Az előadások a szatellit kommunista pártoknak a hatalom megragadására irányuló politikáját mutatták be, és ilyen módon lehetőséget adtak a „testvérpártok” stratégiai módszereinek összehasonlítására.

Az idei, budapesti konferencia résztvevői elsősorban a kommunista pártok történetének következő, (1948–1956) időszakát vizsgálták. Ebben az időszakban – amelyet a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája rövidített neve alapján Kominform-periódusnak is neveznek – a hatalomra került kommunisták rohamtempóban kezdtek hozzá a sztálini típusú diktatúra kiépítéséhez. Ennek megfelelően az elhangzott előadások a kelet-közép európai kommunista pártok hatalomgyakorlását, a sztálinizáció módszereit és annak folyamatát mutatták be az egész közéletben.

A konferenciát Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke nyitotta meg. Az első előadó, Mirosław Szumiło (IPN) a lengyel és a csehszlovák kommunista elitet mutatta be. Vizsgálódása során kitért a két párt nómenklatúrájának szerkezete közötti különbségekre és hasonlóságokra. Ezt követően Szilágyi Gábor (NEB Hivatala) a Magyar Dolgozók Pártjának funkcionáriusairól beszélt. A szekcióülés első részét Bartłomiej Kapica (Pilecki Intézet) előadása zárta Władysław Gomułka lengyel kommunista vezető közeli munkatársáról, Władysław Bieńkowskiról. Vizsgálata előterében a jobboldali nacionalista elhajlással megvádolt Bieńkowski elleni titkosszolgálati megfigyelés, valamint egy be nem következett kirakatper előkészítése volt.

A szekcióülés második részét Detelina Dineva (Bolgár Tudományos Akadémia) előadása nyitotta meg, aki a bolgár kommunista rezsim valós és vélt ellenfeleivel szemben folytatott elnyomó politikáját ismertette. Ezt követően Enis Sulstarova (Tiranai Egyetem) kapta meg a szót, aki prezentációjában Enver Hodzsának, Albánia sztálinista diktátorának a Sztálin halálát követő szovjet desztalinizációs nyomással szembeni politikáját taglalta. Ezután Marta Paszek (IPN) A Lengyel Egyesült Munkáspárt hatása a katonai bírákra és azok ítéletei, 1948–1955 című előadása volt látható-hallható (a szöveget Szilágyi Gábor ismertette). Majd Bank Barbarának, a NEB tagjának előadása következett az 1950. évi 26. törvényerejű rendeletről, amelyre hivatkozva a kommunista diktatúra Magyarországon számos ártatlan embert kivégeztetett, börtönbüntetésre ítélt vagy internált 1950 és 1953 között (a szöveget Szokolay Domokos ismertette). Az első szekcióülést Isó Gergely (NEB Hivatala) Egyházüldözés evangélikus szemszögből. A Magyarországi Evangélikus Egyház helyzete 1948 és 1956 között című előadása zárta.

A második szekcióülést megkezdő Michał Przeperski (IPN) a Szovjetunió Kommunista Pártja 1956. februári XX. kongresszusának a lengyel újságírásra gyakorolt hatásáról beszélt. Őt követte Paweł Sasanka (IPN), aki az 1956 február és október közötti lengyel kommunista sajtópolitikáról tartott előadást. Ezután Szokolay Domokos (NEB Hivatala) három olyan magyar középosztálybeli személy 1945 utáni sorsát ismertette, akik részt vettek a háború alatti ellenállási mozgalomban és embermentésben, később pedig a kommunista diktatúra politikai üldözöttjeivé váltak.

A harmadik szekció vizsgálódásának középpontjában a gazdaság sztálinizációja állt. Hollósi Dániel József (NEB Hivatala) Magyarország iparának államosításáról beszélt, ezzel összefüggésben ismertette a kommunista párt 1945 és 1949 közötti legfontosabb intézkedéseit és azok politikai összefüggéseit. A következő előadást Luka Dániel (Pécsi Tudományegyetem) tartotta a kommunista mezőgazdasági politika 1945 és 1956 közötti szervezeti változásairól és azok hatásáról. A konferencia első napját Ö. Kovács József (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) előadása zárta a hagyományos paraszti társadalom felszámolásának magyar és keletnémet nézőpontjából szemlélve.

Október 4-én kezdődő újabb szekcióülés Rafał Latka (IPN) előadásával indult, aki a lengyel katolikus egyház történetét tárgyalta a sztálinizmus idején. Krasimira Todorova (Szófiai Egyetem) a bulgáriai evangélikus egyházak elleni sztálinista kirakatpert elemezte. Ezután Soós Viktor Attila, a NEB tagjának előadása következett Grősz József kalocsai érsek peréről (a szöveget Isó Gergely ismertette). A negyedik szekcióülés záró előadásban Ötvös István (NEB-tag) részletesen bemutatta, hogy Magyarországon a desztalinizáció jegyében megkezdett rehabilitáció a kommunista párton belül egyfajta „kis hidegháborút” eredményezett. 1956-tól, mint politikai eszközt, Kádár János is messzemenőkig felhasználta a rehabilitációs politikát a párt újjászervezése és hatalmának megszilárdítása érdekében.

Az ötödik panel a kultúrpolitika témakörét vizsgálta. A dán Kim Frederichsen Kelet-Európa szovjetizációja a kulturális hidegháború tükrében című előadása után Anna Marcinkiewicz-Kaczmarczyk (IPN) a lengyelországi Nők Ligája 1948 és 1956 között nőkre irányuló sztálinista propagandáját taglalta. Majd Aleš Gabrič (Ljubjanai Kortárs Történelem Intézete) előadása követte, aki a szlovén kulturális élet II. világháború utáni szovjet típusú átszervezését mutatta be.

A hatodik szekcióülés az kelet-közép európai országok oktatási rendszerének szovjetizálását vizsgálta. Piotr Budzyński (Łódźi Egyetem) a Lengyel Egyesült Munkáspárt egyetemi szervezeteinek tevékenységét és hatásukat mutatta be a sztálinizmus időszaka alatt. Utána következett Dragomir Bondžić (Belgrádi Kortárs Történelem Intézete) Jugoszlávia Kommunista Pártja és a Belgrádi Egyetem, 1945–1955 című, valamint Arjan Shanini (Halle-Wittenbergi Martin Luther Egyetem) Az albán oktatás szovjetizációja, 1948–1956 című előadása.

A konferencia utolsó panelje a hidegháborús külpolitika témakörére összpontosított. Jacek Tebinka (Gdański Egyetem) előadásában az Egyesült Királyságnak a szovjet blokk országai irányában kifejtett külpolitikájáról beszélt, különös tekintettel Lengyelországra. Előadásában kiemelte a brit Foreign Office-on belül 1948-ban felállított Információs Kutató Osztály (Information Reasearch Department) jelentőségét, amelynek feladata a bel- és külföldi antikommunista propagandatevékenység volt. Paweł Jaworski (Wrocławi Egyetem) tartotta Svédország és a szovjet szatellitállamok 1948 és 1956 közötti diplomáciai kapcsolatait mutatta be. A konferencia utolsó előadását Aleksandar Zivotic (Belgrádi Egyetem) tartotta meg Sztálinizmus Sztálin nélkül. A Jugoszláv Néphadsereg, mint Tito rezsimjének gerince címmel. A rendezvényt Mirosław Szumiło szavai zárták, aki kiemelte az elhangzott előadások jelentőségét, és kifejezte reményét, hogy jövő évben folytatódik a rendezvénysorozat, a tervek szerint Pozsonyban.

Kapcsolódó tartalom:

• a NEB tudományos ülései