A kommunizmus bűneiről vitáztak a szabadegyetem nyitónapján

A kormány nemzetpolitikájáról, Közép-Kelet-Európa keresztény jövőképéről, a határon túli anyanyelvű felsőoktatásról, a regionális öntudatok erősödéséről és a kommunizmus bűneiről rendeztek pódiumbeszélgetéseket és vitafórumokat szerdán Tusnádfürdőn, a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nyitónapján.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke arról beszélt, a kommunizmus áldozatainak kárpótlása az, ahol a mindenkori magyar kormányok eredményt könyvelhetnek el. Az információs kárpótlás ugyanakkor töredékesen jelentkezik a társadalomban, a szisztematikus múlt-, és iratfeltárás ugyanis elmaradt. Példaként említette, hogy a büntetés-végrehajtás 1952-es dokumentációjában véletlenül bukkantak nyolc olyan fiatalra, akik a kihallgatás során az életüket vesztették, semmilyen temetői nyilvántartásban nem szerepelnek, kihallgatási naplójuk szerint mindannyian szívrohamot kaptak. A feltáratlanságot jól demonstrálja, hogy bár az adatok nem voltak titkosak, mégis 2016-ban találtak rá annak a nyolc fiatalnak a történetére, akiket nagy valószínűség szerint a kihallgatás közben vertek agyon.

Földváryné Kiss Réka szerint az igazságszolgáltatás visszásságát jól jelzi, hogy a végrehajtók tekintetében egyes esetekben, ha kínkeservesen is, de született ítélet. A tatai sortűz felelőse ugyanakkor Strasbourgnál is fellebbezett. Az emberjogi bíróság visszás ítéletet hozott 2001-ben, amikor kimondta, hogy pusztán gyilkosságról, és nem emberiesség ellen elkövetett bűntettről van szó, tehát elévült. A hazai bíróság végül a strasbourgi ítélettel szemben megállapította Korbely János felelősségét.

Földváryné Kiss Réka hangsúlyozta, miközben a sortüzek levezénylői közt volt egyfajta elszámoltatás, a parancsok kiadói érintetlenek maradtak. A lex-Biszku bebizonyította, hogy valós politikai akarat áll az elszámoltatás mögött, hogy a kommunizmus bűne soha ne évülhessenek el. Ugyanakkor a per, akár az állatorvosi ló, bebizonyította, hogy a bíróság nem tud mit kezdeni a történelmi bűncselekményekkel. Kiemelte, a per során az első elsőfokú ítélet szerint Biszku Béla öt év letöltendőt kapott, amelyet a Fővárosi Törvényszék elfogultságra hivatkozva megsemmisített. A megismételt elsőfokú eljárás minden vádpontban fölmentette Biszkut, a Kúria viszont a törvényszék ítéletét semmisítette meg. Ez a kaotikus jogalkalmazás azt bizonyítja, hogyha a sortüzek esetében születhet is ítélet, a büntetőjog képtelen igazolni a kommunista diktatúra pártállami vezetőinek felelősségét. Földváryné szerint ennek elsődleges oka az, hogy a büntetőjog dokumentált bizonyítékokra alapozva akarja meghozni a döntését. A kommunista hatalom ugyanakkor éppen arról volt ismert, hogy parancsait sohasem dokumentálta, így dokumentumok alapján nem igazolható az a felelősség, amelyet a történettudomány már régen megállapított.

További részletek:

• PestiSracok.hu: Minden lehetőség adott az emberiesség ellenes kommunista bűntettek kivizsgálására – Tusványos ’16

Kapcsolódó tartalmak

• 888.hu- BBC: A liberális állam elnyomja az identitásokat

• Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor honlapja