Megosztás 2015. August 31. 1948. január 31-én Ries István igazságügyi miniszter előterjesztésére Tildy Zoltán köztársasági elnök olyan közkegyelmi határozatot bocsátott ki, amely szerint – többek között – „kegyelemben részesülnek azok, akik a demokratikus átalakulás előtt uralmon volt politikai rendszer háborús vagy népellenes ténykedései miatt keletkezett felháborodás hatása alatt, vagy abban a meggyőződésben, hogy a demokratikus átalakulás ügyét szolgálják, az 1946. évi augusztus hó 1. napjáig bezárólag bűncselekményt követtek el.” (A Magyar Köztársaság elnökének 1948. évi január hó 31. napján kelt elhatározása közkegyelem tárgyában, I. fejezet. 1 pont. ) A szóban forgó köztársasági elnöki határozat I. fejezete elsősorban a következő bűncselekmények elkövetői körének mentesítését szolgálta: a Gyömrőn és Maglódon különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság-sorozat; a kommunista párt által provokált diósgyőri pogrom; a szentesi rendőrkapitány meggyilkolása. Tudomásunk szerint a kegyelmi határozat jelenleg is hatályban van, alkotmányosságát az Alkotmánybíróság mindeddig nem vizsgálta. A hivatkozott köztársasági elnöki határozat alkalmas arra, hogy a kommunista diktatúra kiépülésének éveiben elkövetett egyes, az elévülhetetlenségi törvény 2. alcímének hatálya alá tartozó bűncselekmények jövőbeni üldözését akadályozza, a kegyelmi határozatra ugyanis – a hatálya alá tartozó bűncselekmények vonatkozásában – a mai napig hivatkozni lehet. Álláspontunk szerint a kegyelmi határozat I. fejezetének rendelkezései sem az Alaptörvénnyel, sem az elévülhetetlenségi törvénnyel, sem a modern büntetőjogi felfogással nem állnak összhangban. A határozat I. fejezete puszta létezésével is súlyosan sérti az áldozatok emlékét. A közkegyelem gyakorlásának joga az Országgyűlést illette 1948-ban csakúgy, mint ma, ugyanakkor az 1948. évi VI. tc. a közkegyelem terjedelmének és feltételeinek meghatározását köztársasági elnöki szintre delegálta. Így született a szóban forgó határozat. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága fontosnak tartja, hogy a fenti kegyelmi határozat I. fejezete mielőbb hatályon kívül helyezésre kerüljön, és ezáltal az Alaptörvény U) cikk (7)-(8) bekezdéseivel valamint az elévülhetetlenségi törvénnyel bevezetett új büntetőjogi felfogás koherens rendszerével szemben ne maradjon ellentétes célú rendelkezés. A határozat emellett azt a visszás üzenetet közvetíti, hogy a kommunista rendszer kiépítése érdekében elkövetett erőszakos bűncselekmények üldözése elől, ellentétben a második világháború idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntettekkel, állami pecséttel menekülni lehet. A kommunista diktatúra kiépítésének érdekében elkövetett egyes bűncselekményekre vonatkozó 1948. január 31-i kegyelmi határozat hatályon kívül helyezése
