A kádári megtorlás

  • Megosztás
  • 2023. September 14.

Film: Megtorlás a Viharsarokban (50’)


>>Részletek a tanórai és otthoni felhasználáshoz


Az 1956-os forradalmat – amely szabadságharccá alakult – a szovjetek verték le. A nyílt fegyveres küzdelem kudarcát követően a passzív ellenállás megtörésében már a magyar kommunista alakulatok is részt vettek. Végül, a forradalmi események főbb szereplőinek vagy akár csak egyszerű résztvevőinek felkutatását, előállítását, erőszakos kihallgatását, egyes esetekben fizikai megsemmisítését már elsősorban az újjászervezett kommunista erőszakszervezetek végezték el. A forradalmas nemzet megfélemlítésében, a sortüzekben, a békés lakosság terrorizálásában – vagyis a megtorlásban - is ezek a fegyveres csoportok játszották a főszerepet. A kommunista hatalom Kádár János nevével fémjelzett helyreállítását elvégző karhatalmi alakulatokat a korabeli köznyelvben „pufajkásoknak” hívták. 1956 késő őszétől kezdve szinte egészen a következő év végéig a pufajkások a kommunista hatalom által végrehajtott megtorlás élcsapata voltak. Filmünk a Viharsarokban, Magyarország délkeleti szegletében történteket mutatja be.

A filmet készítette: Havasi Dániel és Madácsy Tamás.

Szakértők: Erdész Ádám Békés megyei levéltár igazgató, Dányi Endre újságíró és Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával készült a film.

2017

__________________________________________________________________________________

Adatok: Sortüzek

A forradalom napjaiban, 1956. október 23. és november 4. között több mint hatvan sortűz dördült el az országszerte. A Kádár-kormány és köréhez lojális saját fegyveres erő, a karhatalom újbóli megszervezése után 1956 decemberében és 1957 januárjában sortüzek újabb hulláma vette kezdetét, bő egy hónap alatt több mint 20 esetben nyitottak tüzet reguláris vagy félreguláris erők a fegyvertelen civil tömegekre. A sortüzek halálos áldozatainak számát pontosan mindmáig nem ismerjük.

Összeállításunkban – a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján – megkezdtük a halálos áldozatokat is követelő sortüzekért felelős személyek életrajzának összeállítását. A legfelső politikai vezetők szerepére a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság (akkori megnevezésük szerint Ideiglenes Intéző Bizottság és Ideiglenes Központi Bizottság) tagjairól készített életrajzokban utalunk. Feldolgozásunk során a vonatkozó szakirodalmon kívül elsősorban a Belügyminisztérium és a Magyar Néphadsereg jelentéseire támaszkodtunk.

__________________________________________________________________________________

Adatok: Bírák

A Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke 2014-ben Emlékezés és emlékeztetés címmel közös kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő igazságügyi megtorlás rendszerezett feltárására. A jogi és történeti szempontokat egyaránt érvényesítő kutatás egyik iránya az igazságszolgáltatást felhasználó megtorlás irányító és végrehajtó testületeinek és az abban közreműködő személyek körének feltárását célozza. E kutatás első eredményeit tesszük most közzé, folyamatosan bővülő összeállításunk a forradalom résztvevőivel szemben indított büntetőperekben ítélkező, valamint az igazságszolgáltatás irányításában szerepet vállalt bírák rövid pályarajzait tartalmazza.

__________________________________________________________________________________

Adatbázis (források): Perek ’56

[…] Az adatbázis annak a százhatvankét pernek a strukturált adatait tartalmazza, amelyekben a bírák az ötvenhatosokkal szemben halálos ítéletet hoztak. A honlapon így kétszázharmincegy kivégzett, száztizenegy halálbüntetéssel sújtott, de annak végrehajtását valamilyen okból elkerült – ítéletén másodfokon enyhítettek, távollétében hozták meg azt, vagy kegyelmet kapott – személy, valamint a velük együtt bíróság elé állított további több mint hétszáz vádlott útja követhető végig letartóztatásától az ítélet meghozataláig. Meghurcoltatásukban, börtönbe, akasztófára, kivégzőosztag elé juttatásukban több mint ezerháromszáz politikai nyomozó, ügyész, hivatásos és – gondosan kiválogatott – laikus bíró (ülnök, népbíró) játszott – nem azonos súlyú – szerepet.[…]

__________________________________________________________________________________

Hangfelvétel: Brusznyainé Honti Ilona naplója

1956 története nem csak a barikádon harcoló hősök és a forradalmi vezetők története. Minden egyes résztvevő sorsa mögött ott találjuk családtagjaikat, azokat az embereket, akik ’56-os szerepvállalása miatt meghurcolt szerettük távollétében, a háttérben maradva vitték tovább az élet megannyi terhét. Azokat, akik az első számú családfenntartó szerepébe előlépve, megbélyegezve, nélkülözések közepette nevelték a gyermekeket, és minden erejükkel azon voltak, hogy fenntartsák a család egységét. Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplójának, amelyet az Olvasó a kezében tart, felbecsülhetetlen forrásértéke van: egykorúan, „valós időben” mutatja be a hatalom bosszúszomjas, kegyetlen képviselői kezei közé került forradalmár feleségének heroikus helytállását. A reményei szerint a börtönből idővel szabaduló férjének szánt, megrázó erejű kordokumentum egyedülálló betekintést nyújt egy hároméves kislányával magára maradt anya küzdelmeibe. Az InfoRádió Könyvpercek adásában Rozgonyi Ádám beszélgetett Nagy András kutatóval, a kiadvány egyik szerkesztőjével.

__________________________________________________________________________________

Hang: A Kádár-rendszer egyik kedvelt eszköze volt a köztörvényesítés (25:12)

A mai napig nem tudjuk, hogy a kádári megtorló gépezetnek hány halottja van. Az 1956-os megtorlás célkeresztjébe különböző társadalmi és politikai csoportok kerültek. A Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában beszélt erről Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke és Szakolczai Attila, a Fővárosi Levéltár vezető levéltárosa.

__________________________________________________________________________________

Film: A független Magyarország napja - interjú M. Kiss Sándorral



Az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzésének, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére tartjuk a független Magyarország napját. A hirado.hu az emléknap alkalmából M. Kiss Sándor történésszel, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos igazgatójával beszélgetett 1958. június 16-ról, a 301-es parcella történelmi szerepéről és az emlékezés kultúrájáról.

__________________________________________________________________________________

VISSZA A FŐOLDALRA / OKTATÁS - ÁLTALÁNOS ISKOLA