A Hazatérés napjára emlékeztek Mezőberényben

  • Megosztás
  • 2016. August 09.
Fotó: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ (Mezőberény)

A Mezőberényi Német Evangélikus Egyházközség Tanácstermében tartották azt a megemlékezést, amellyel az 1947. július 29-én hazaérkezett mezőberényi malenkij robotra elhurcoltak előtt tisztelgett a város lakossága.

Ezerkilencszáznegyvenhét július huszonkilencedikén hajnalban érkezett meg az a vonat a mezőberényi vasútállomásra, amely a 31 hónappal azelőtt a Szovjetunióba elhurcolt málenkij robotosok nagyobbik részét hozta haza. Erről a napról a mezőberényiek minden évben ünnepi istentiszteleten emlékeznek meg. A megszólaló hajnali harangszó 69 év múltán is erre az eseményre emlékezteti a város lakóit.

Fotó: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ (Mezőberény)

Az eseményen részt vett Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese, aki személyesen köszöntötte a helyszínen megjelent túlélőket, majd leszögezte: a kommunizmus egy legnagyobb hazugsága volt, hogy a kényszermunka világát és a koncentrációs táborokat letagadták. Igen, egyszerűen letagadták azt a közel 6-700 ezer magyar embert, aki ott volt, jobb esetben hadifogolynak bélyegezték őket. A Nagy Sztálin személyesen mondta: a koncentrációs tábor gondolata kitűnő! És nem csak a gondolata volt kitűnő számára, hanem a gyakorlata is. Mi, magyarok tudjuk ezt. És nem felejtünk. A kommunizmus bukásával ugyanis ismét lehetővé vált számunkra, hogy emlékeinket újra hangosan és nyilvánosan kimondjuk. Vagyis, hogy a történelmi igazságot kimondjuk.

Hajagos Csaba projektkoordinátor, a Kecskeméti Katona József Múzeum történész-muzeológus munkatársa, a NEB megbízott kutatója az úgynevezett Oral History Projekt mezőberényi kutatásainak eredményeiről, a 14 malenkij robot túlélővel készített interjú tanulságairól, módszertanáról tartott előadást.

Fotó: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ (Mezőberény)

Hajagos Csaba hangsúlyozta: Egy olyan munkába fogtunk, amely nemcsak az egyéni történeteknek, személyes sorsoknak az ifjúság számára minél hatékonyabb módon történő átadására koncentrál, hanem az egyéni traumák, a negatív kulturális örökség feldolgozására, annak tudományos feltárására tesz kísérletet. Az elkészült közel 50 interjút azok feldolgozását követően be fogjuk mutatni a magyar társadalom számára.

Kovács Emőke, a GULÁG Emlékév szakmai vezetője köszöntőjében kiemelte: az Emlékévben rejlő támogatási lehetőségeket, a civil pályázatok felhasználásának lehetőségeit.

Fotó: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ (Mezőberény)

Kapcsolódó tartalom:


Képek

Fotó: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ (Mezőberény)
Fotó: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ (Mezőberény)
Fotó: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ (Mezőberény)
Fotó: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ (Mezőberény)
Fotó: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ (Mezőberény)
Fotó: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ (Mezőberény)

Címkék

áldozatok Máthé Áron kutatás Hajagos Csaba