A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról szóló javaslat "B" verzió

2015. évi … törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

1.§

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény az alábbi XII./A fejezettel egészül ki:

“XII/A. Fejezet

AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK ÉS A KOMMUNISTA

DIKTATÚRÁBAN ELKÖVETETT EGYES BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETŐIRE

VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

141./A § (1) Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények elkövetőivel szemben a 25. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elkövető halála nem minősül büntethetőséget megszüntető oknak.

(2) Ha a bíróság az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben az elkövető halála esetén szabadságvesztést szab ki, megállapítja a végrehajtási fokozatot, de a végrehajtást nem rendeli el.”

2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

2.§

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) az alábbi új 554/E. §-sal egészül ki:

(XXVIII/A. Fejezet

A KIEMELT JELENTŐSÉGŰ ÜGYEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI)

„A feljelentés elutasítása

554/E. § Az 554/B. § h) valamint i) pontjának hatálya alá tartozó kiemelt jelentőségű ügyben a 174. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyész a feljelentést halál miatt nem utasíthatja el.”

3.§

A Be. az alábbi új 554/F. §-sal és azt azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A nyomozás megszüntetése

554/F. § (1) Az 554/B. § h) valamint i) pontjának hatálya alá tartozó kiemelt jelentőségű ügyben az ügyész a nyomozást a 190. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozással nem szüntetheti meg.”

4.§

A Be. az alábbi új 554/G. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Jogorvoslat a nyomozás során

554/G. § Az 554/B. § h) valamint i) pontjának hatálya alá tartozó kiemelt jelentőségű ügyben, amennyiben a feljelentő a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vagy annak tagja, az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak a feljelentés elutasításáról, a nyomozás részbeni mellőzéséről, felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről szóló határozata ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.”

5.§

A Be. az alábbi új 554/J. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Egyéb eljárási szabályok a terhelt halála esetén

554/J. § (1) Az 554/B. § h) valamint i) pontjának hatálya alá tartozó kiemelt jelentőségű ügyben a nyomozásnak nem akadálya a terhelt halála; ebben az esetben is gondoskodni kell a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról.

(2) Az 554/B. § h) valamint i) pontjának hatálya alá tartozó bűncselekmény miatt indult nyomozást követően, ha a nyomozás adatai alapján a vádemelésnek nincs akadálya, az ügyész a terhelt halála esetén is vádat emel.

(3) A vádiratnak a 217-218. §-ban meghatározottak mellett tartalmaznia kell a (2) bekezdésben felsorolt körülmények részletes leírását, és azt az indítványt, hogy a bíróság a terhelt halála ellenére folytassa le az eljárást.

(4) A bíróság a terhelt halála esetén az erre irányuló ügyészi indítványra jár el.

(5) A bíróság további eljárására a XII-XIII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is.”

6.§

A Be. az alábbi új 554/M. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az eljárás megszüntetése, eljárás megszüntető végzés

554/M. § (1) Az 554/B. § h) valamint i) pontjának hatálya alá tartozó kiemelt jelentőségű ügyben a 267. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az eljárást a vádlott halála miatt nem szüntetheti meg.

(2) Az 554/B. § h) valamint i) pontjának hatálya alá tartozó kiemelt jelentőségű ügyben a 332. § (1) bekezdés a) pontjában valamint (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az eljárást a vádlott halála miatt nem szüntetheti meg.”

7.§

A Be. az alábbi új 554/N. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése

554/N. § (1) Az 554/B. § h) valamint i) pontjának hatálya alá tartozó kiemelt jelentőségű ügyben a 373. § (1) bekezdés I. pont a) alpontjában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a másodfokú bíróság az eljárást a vádlott halála miatt nem szüntetheti meg.”

8.§

A Be. az alábbi 603/D. §-sal egészül ki:

(Átmeneti rendelkezések)

„603/D. § (1) „E törvénynek az egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2015. évi … törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2015. évi … törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.”

(2) Nincs helye a feljelentés ismételt elutasításának azon az alapon, hogy az 554/B. § h) vagy i) pontja hatálya alá tartozó kiemelt jelentőségű ügyben az ügyész a feljelentést – az egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2015. évi … törvény hatálybalépését megelőzően - halál miatt elutasította.”

9.§

Jelen törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Nemzeti Emlékezete Bizottsága a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 1. § (4) bekezdése alapján jogalkotási javaslattal fordult az Országgyűléshez, amelyben lengyel példára kezdeményezte a már elhunyt kommunista bűnösök által elkövetett bűncselekmények vizsgálatának lehetővé tételét.

A büntetőeljárásnak jelenleg Btk-ban és Be.-ben nevesített akadályát jelenti az elkövető halála. Ez az akadály különös jelentőséggel bír a kommunista bűncselekmények miatt történő felelősségre vonás során.

A kommunista bűncselekmények üldözése a rendszerváltoztatásig fel sem merülhetett. A jogalkotó ezt követően is csak az Alaptörvény 2012-es hatályba lépésével, valamint az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről 2011. évi CCX. törvény (Lex Biszku) elfogadásával teremtette meg az emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a kommunista diktatúrában politikai indokból elkövetett bűncselekmények üldözésének lehetőségét.

Többek között a megkésett jogalkotás eredménye az, hogy ezen ügyek egyik közös jellemzője mára a jelentős időmúlás lett, annak összes következményével: az elkövetők - csak úgy, mint áldozataik - gyakran már nem élnek, a bizonyítás nehézkes.

A Lex Biszku talaján lefolytatott eljárások nem lehetnek eredményesek, ha a jogalkotó az időmúlás konzekvenciáját nem vonja le, ha ebben a tekintetben nem egységesíti a szabályozást.

Az eljárás célja a módosítást követően az lenne, hogy az elkövető halála ellenére is lefolytatható a büntetőeljárás. Az intézmény technikailag sokban hasonlítana a távollévő terhelttel szemben folyatott büntetőeljáráshoz, mindkét intézmény közös vonása ugyanis, hogy a terhelt nem vesz részt fizikailag az eljárásban.

A kommunista korszakban politikai okból elkövetett bűncselekmény esetében a jogalkotó az elkövetők megbüntetése helyett a generálprevenciót, valamint az áldozatok maradéktalan erkölcsi kárpótlását helyezné előtérbe. A kommunista bűncselekmények vizsgálatával kapcsolatos, Alaptörvényben megfogalmazott új büntetőjogi szemlélet így válik teljessé a gyakorlat számára.

Jelen módosítás létjogultságát igazolja a lengyel példa is: Lengyelországban, az ottani Nemzeti Emlékezet Intézete kötelékében működő ügyészi szervek - jogi szabályozásuk talaján - abban az esetben is elfogadják a kommunista bűncselekmények miatt tett feljelentéseket, megindítják a nyomozást, és lefolytatják a büntetőeljárásokat, ha kezdettől nyilvánvaló számukra, hogy a feltételezett elkövető már nem él.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ezt a példát tartotta szem előtt, amikor olyan jogalkotási javaslat kidolgozásába kezdett, amely alapján a jövőben a Bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben akkor is büntetőeljárást lehetne folytatni, ha a gyanúsításra az elkövető halála miatt nincs lehetőség.

Tekintettel arra, hogy jelen módosítás hazánkban is hozzájárulhat a társadalom igazságérzetének helyreállításához, az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom növeléséhez, javaslom jelen törvény elfogadását az Országgyűlésnek.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az elkövető halála esetén történő büntetőjogi felelősségrevonás feltételeit elsősorban az anyagi szabályok módosításával szükséges megteremteni. Ehhez a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) általános részének módosítása szükséges. A Btk. rendszerének megbontása nélkül a speciális szabályokat egy új fejezetbe kell integrálni, amely fejezet kifejezetten az emberiesség elleni bűncselekmények és a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények elkövetőire vonatkozik.

Itt szükséges rendelkezni arról, hogy az elkövető halála nem minősül büntethetőséget megszüntető oknak. Tekintettel arra, hogy az elkövető halála esetén a büntetés végrehajtására nincs lehetőség, ennek konzekvenciáit az ítéletben kell rögzíteni.

A 2.§ -hoz

Az általános indokolásban megfogalmazott jogpolitikai célok elérése érdekében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) módosítása is szükséges. A Be. XXVIII/A. Fejezete tartalmazza a kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályaira vonatkozó rendelkezéseket.

A Be. 554/B § h) és i) pontja alapján kiemelt jelentőségű ügynek minősülnek az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott nemzetközi jog szerint el nem évülő, valamint kommunista bűncselekmények.

Ahhoz, hogy a gyanúsítást megelőzően büntetőeljárást lehessen folytatni a Be. 554/B § h) és i) pontjának hatálya alá eső azon ügyekben, ahol a feltételezhető gyanúsított már a feljelentés időpontjában elhalálozott, a feljelentés elutasításának indokai közül – ezen bűncselekmények vonatkozásban – törölni szükséges a halált, mint feljelentés-elutasítási okot.

A 3.§-hoz

Az eljárások sikere szempontjából garanciális jelentőségű, hogy a nyomozás megszüntetésére a gyanúsított halála miatt ne kerüljön sor.

A 4.§-hoz

A Be. a feljelentés elutasítása miatti panaszjogot jelenleg a sértettnek, illetve a központi államigazgatási szerveknek biztosítja.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága az Alaptörvény U) cikkében nevesített állami szerv, amelynek tagjai a törvény szerint egymástól függetlenek. A Bizottság nem minősül központi államigazgatási szervnek. Erre tekintettel a Be. 554/B § h) és i) pontjának hatálya alá eső ügyekben a Bizottság és annak tagja részére a panaszjogot a Be. XXVIII/A. Fejezetének módosítása útján kell biztosítani.

Mindez egybeesik a jogalkotói szándékkal, másrészt az állami szervek egységes elbírálása irányába hat.

Az 5.§-hoz

A terhelt halála esetén alkalmazandó eljárási szabályokat tartalmazza.

A 6. -7.§-okhoz

Az eljárások sikere szempontjából garanciális jelentőségű, hogy a bíróság az eljárást a vádlott halála miatt ne szüntesse meg.

A 8.§-hoz

Az átmeneti rendelkezések között szükséges rendelkezni arról, hogy a feljelentés elutasításával kapcsolatos megváltozott eljárási szabályokat a hatálybalépéskor már az ügyészség részére benyújtott, de ott még el nem bírált feljelentésekkel összefüggésben is alkalmazni kell.

Ugyanitt szükséges rendelkezni arról is, hogy a hatályba lépést megelőzően halál miatt elutasított feljelentéseket nem lehet azon az alapon ismét elutasítani, hogy korábban elutasításra kerültek.

A 9.§-hoz

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz. A harminc nappal eltolt hatályba lépés elegendő felkészülési időt biztosít az érintetti kör számára.